A mai napon zajlott le az új összetételű képviselő-testület második ülése, amelyen a 9. napirendi pontban tárgyaltak beruházási és likviditási célú hitelek felvételéről. Az előterjesztés itt olvasható. Röviden és tömören az önkormányzat beruházási célokra 292 millió 143 ezer Ft összegben, likviditási célokra (tehát gyakorlatilag a működés finanszírozására) pedig 350 millió Ft összegben szeretne hitelt felvenni.

Ezekkel kapcsolatban úgy gondoltuk, hogy a téma megér egy bejegyzést, hiszen a kádárizmus óta nagyon jól tudjuk, hogy a hitelekkel a jövőt lehet felélni.

A beruházási hitelek kapcsán célzottan meghatározza az előterjesztés azokat a beruházásokat, amelyek az érintett hitellel kerülnének megfinanszírozásra, azonban az egyes beruházásokkal kapcsolatban sehol nem találni megvalósíthatósági tanulmányokat vagy megtérülési számításokat, illetve hasznossági elemzéseket, amelyek véleményünk szerint alapvetőek egy-egy finanszírozási döntés meghozatalához.

Másrészt pedig a hitel kondíciói is a fej körül ugráló kérdőjeleket eredményezik, ugyanis gyakorlatilag egy 10 éves futamidejű hitelről beszélünk, ami finanszírozási tekintetben mindenképp hosszútávúnak tekinthető. A szerződéstervezet szerint a hitel lehívásának határideje 2021. március 29., és a következő naptól ketyeg az óra, illetve a kamat is, ami talán a leginkább meglepőbb a kondíciók közül.

Ugyanis a kamat mértékének bázisa a 3 hónapos BUBOR referenciakamat (ez a refernciakamat az MNB által kalkulált Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb - mértéke itt érhető el) plusz évi 1,75%-os kamatfelár. Jelenleg a referenciakamat mértéke egészen kedvező, 0,17%-os, ami szépen leképezi az egyébként is manapság jellemzően alacsony kamatkörnyezetet.

Viszont számunkra nehezen védhető a 3 havi kamatperiódus. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden harmadik hónap végén változik az adott hitelügylet kamatbázisa az éppen adott napi BUBOR referenciakamat szintjére, erre jön rá a felár. Nehezen tudjuk megérteni ezt a kamatperiódust, miközben az MNB mindenhol azt szajkózza a lakossági hiteleknél - jellemzően ingatlanhoz kapcsolódó jelzáloghitelek esetében -, hogy kerülje a lakosság a rövid futamidejű, ám rövid távon olcsóbb hiteleket, hiszen a kamatkockázat adott esetben hasonlóan nagyra nőhet, mint anno a devizahitelek esetében az árfolyamkockázat. Mindkét esetben a változó tényező (árfolyam/kamat) adta/adja a hitel kockázatát.

Sajnos az előterjesztésből nem derül ki, hogy előzetesen milyen kockázatbecsléseket végeztek a hitel kapcsán a 10 éves futamidőre vetítve, de mindenképpen elgondolkodtató az, hogy miért ilyen kondíciókkal kellett ezt az előterjesztést a testület elő bevinni, majd végül elfogadni, miközben folyamatosan arról olvasni a gazdasági hírekben, hogy egy újabb válság van kialakulóban Európában, nem beszélve a globális kereskedelmi háborúkról Donald Trump-nak hála. A felelősség tudatában feltétlenül javasoltuk volna egy biztonságosabb, és rövid távon némileg drágább konstrukció elfogadását, de legalábbis ennek az előterjesztésnek a visszavonását, és versenyeztetéssel kiválasztani a megfelelő pénzintézet megfelelő hitelkonstrukcióját, még ha ezekre az ügyletekre nem is vonatkoznak közbeszerzési szabályok (Kbtv. III. fejezet 9.§ (8) f) bekezdés).

A likviditási hitel kapcsán sajnálattal vettük tudomásul, hogy az előterjesztés nem tartalmazza azt, hogy miért van szükség működési hitel felvételére. Ennek tudatában véleményünk szerint sokkalta megalapozottabb döntést lehetett volna hozni.

Végül pedig teljesen érthetetlenül állunk az előtt, hogy az előterjesztés mindkét hitel esetében nem mutatta be azok hosszútávú költségvetési hatásait az eredményességre való tekintettel. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy úgy döntenek a város polgárai feje felett olyan hitelkonstrukciókról, amelynek a hatásai, legalábbis elérhető formában, sehol sem dokumentáltak. Érthető, hogy nem várható el a város összes polgárától a pénzügyek alapos ismerete (hála a magyar oktatás ezen jelentős hiányosságának), azonban nagyon fontosnak tartjuk, hogy a nyilvánosság számára igenis előrhetőek legyenek a számítások a beruházások megértüléséről, hasznosságáról, és az ügyletek költségvetési hatásairól, hogy adott esetben önkéntesen, kívülről kapjon támogatást az önkormányzat egy valóban hatékony döntés meghozatalában. Jelenleg a hatékonyság kritériumát nem látjuk érvényesülni.

Ez lenne az a fajta összefogás, amire a polgármester a programbeszédében gondolt? Valószínűleg többen más mozira ültek, ültünk be. Kíváncsian várjuk majd az egyes beruházások kapcsán a kiválasztott pályázókat, és csak bízni tudunk benne, hogy nem merülnek fel majd előre nem tervezett további költségek, ráfordítások, ahogyan az az országban számos helyen előfordult már állami, önkormányzati beruházások kapcsán.

FRISSÍTÉS

Átnéztük a hazai bankok önkormányzati termékkínálatát, e szerint három bank, az OTP, a CIB, és a Raiffeisen nyújt finanszírozási megoldásokat az önkormányzatoknak. Ebből fakadóan pedig végképp nem értjük, miért nem versenyeztette meg az orosházi önkormányzat ezt a három pénzintézetet. A verseny nem feltétlenül ártalmas elem napjaink gazdasági rendszerében.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel is!