A tegnap közzétett, az Oroscafé-nak és magának Simonka Györgynek is megküldött kérdéseinkre a mai úgynevezett online interjúban  válaszokat kaptunk. Kellő higgadtsággal kezeltünk a kérdéseink megjelenésének lehetőségét, ám minket is meglepett, hogy a 17 kérdésből 17-re választ kaptunk. Vegyük ezeket sorba.

- Ön szerint miért csak négy vallomást utasítottak vissza az előkészítő tárgyalás során, és miért nem az összeset, szám szerint nyolcat?

- Először is az előkészítő ülésen tett nyilatkozat nem számít vallomásnak. Ha bárkinek is elfogadták volna beismerő vallomását, akkor abból ítélet született volna mind a nyolc esetben, de ez nem történt meg. Abban bíztak, hogy beismerő vallomásukat követően szabadulnak az ügytől és hazamehetnek. Ez a számításuk nem jött be, mert mindenkiben kétely támadt, hiszen azt sem tudták, mit ismernek be és vádlottak maradtak.

Igazából nem kaptunk választ arra, hogy a képviselő szerint miért csak négy nyilatkozatot utasított vissza a bíróság.

- Az úgynevezett exkluzívnak nevezett interjúban elhangzott az alábbi: “Azoknak köszönhetjük, hogy ma azon a padon ülünk, azoknak a vádlottaknak a padján ülünk, ahol Nagy Imrét elítélték, és Nagy Imre nem kért kegyelmet. Mi sem kérünk kegyelmet, mi sem kérünk semminemű védelmet, semmiféle befolyásgyakorlást. Egyszerűen megelégszünk az igazsággal.” Ezzel mire szeretett volna célozni? Értelmezhető ez a kijelentés úgy, hogy ha Nagy Imre pere koncepciós per volt egy elnyomó, diktartórikus rezsimban, akkor az Ön pere is egy hasonlóan koncepciós per egy jelenlegi elnyomó, diktatórikus rendszerben? Ha nem, hogyan kell értelmezni a Nagy Imre-képet?

- Amit mondtam az nem célzás. Tény, hogy ugyanabban a tárgyalóteremben folyik az eljárás, ahol Nagy Imrét elítélték. Valóban vannak hasonló vonások, többek között Nagy Imre is ártatlanul ült a vádlottak padján és mi is. Mi sem kérünk kegyelmet, megelégszünk az igazsággal is.

Nem tudjuk, hogy van-e a háttérben kommunikációs csapat, de bízunk benne, hogy nem kell majd folyamatosan paneleket hallgatnunk/olvasnunk. Viszont ebből a válaszból következhet, hogy a képviselő szerint a körülmények nem teljesen ugyanolyanok, mint Nagy Imre esetében.

- Nem érzi úgy, hogy már eleve a perbe fogás miatt méltatlanná vált az országgyűlési képviselői tisztségre azzal, hogy a feddhetetlensége legalábbis ezzel megkérdőjeleződött?

- Ha valóban arra kíváncsi, hogy szükségesnek tartom-e az országgyűlési képviselői tevékenységemet, akkor legközelebb tiszteljen meg azzal, hogy valamelyik dél-békési társulási nyilvános ülésre eljön. Hallgassa végig, hogy a település-, és intézményvezetőkkel milyen heroikus küzdelmet folytatunk, annak érdekében hogy megállítsuk a térség további leszakadását, felzárkóztassuk a nálunk sokkal szerencsésebb körzetek sorába. Győződjön meg ön is arról, hogy ebben az összefogásban milyen módon tudom a megosztottságot összefogássá kovácsolni, az erők egyesítésével milyen lobbitevékenységet végzek. Ezt követően önben is felmerülhetne a kérdés, hogy ha nem én végzem ezt a feladatot, akkor van-e olyan ember, aki képes a helyemre lépni.

Az ellenzék soraiból többen is jelentkeznek, de olyan emberekre, akik csak gibicként kívülről kritizálnak, a munkánkat hátráltatják, növelik a feszültséget és a megosztottságot, azokra bízni a jövőnket meghatározó feladatokat őrültség lenne.

Ezek az emberek nem tettek le semmilyen eredményt az itt élők érdekében, de állítom, hogy nem csak a megoldássokkal, még a problémékkal sincsenek tisztában.

Nem, nem arra voltunk kíváncsiak, hogy szükséges-e a munkája, hanem arra, amiről a kérdés szólt, nevezetesen, hogy személy szerint ő nem gondolja-e, hogy már a perbe fogás ténye alapot adhat-e arra, hogy lemondjon. Ennek megválaszolására nem szükséges elmenni különféle nyilvános ülésekre. Bennünk nem az a kérdés merül fel ebben a helyzetben, hogy ki alkalmas és ki nem alkalmas a képviselői munkára, hanem az, hogy ki méltó és ki nem.

- Hogyan kell elképzelnie a gyakorlatban a dél-békésieknek azt a kijelentését, hogy szeretné a képviselői mandátum sorsát a dél-békésiekre bízni? Miként szeretne visszajelzéseket kapni, amelyek alapján legalábbis megfontolja a mandátum visszaadásának lehetőségét?

- Többek között állok elébe minden egyes személyes találkozásnak. Szeretnék válaszolni a kérdésekre, illetve válaszokat kapni arra, hogy számítanak-e rám, szükségét érzik-e, hogy folytassam a munkámat. Az elmúlt napokban is azt tapasztaltam, hogy megállás nélkül keresnek és számítanak rám. Folyamatosan kapom a felkéréseket és feladatokat, melyeknek próbálok eleget tenni mindaddig, amíg számítanak a munkámra, addig állok rendelkezésére mindenkinek.

Ez mind szép és jó, de ha valóban ez a mércéje a visszajelzések hatásának, nem tudjuk meg, hogy hány embernek kellene jeleznie személyesen a méltatlanságra. Vajon mi a kritikus tömeg? Hány ezer embernek kellene tüntetnie a lemondásért? Ha erre sor kerülne vajon megtenné a képviselő a szükséges lépést? A "többek között" elgondolkodtatja az embert, hogy milyen lehetőségek állnak még rendelkezésre.

- Nem gondolja, hogy országgyűlési képviselőként és így a törvényhozó hatalom tagjaként a független magyar igazságszolgáltatás munkáját teleregényként aposztrofálni meglehetősen szerencsétlen? Ez a jellemzés mennyiben köszönhető annak a kormányzati kommunikációs témakeresésnek, melynek keretében már a bíróságokat okolják bizonyos “igazságtalanságokért”?”

- Én a bíróság szót ki sem ejtettem a számon. Mára már jóformán mindenki idézget a vádiratból, tehát kézen-közön nyilvánossá vált. Olvasson bele ön is, és látni fogja, hogy amit én mondok az tény.

Őszintén nem értjük, hogy jön ide a vádirat, miközben arra voltunk kíváncsiak, hogy miért jellemzi az igazságszolgáltatást olyan kifejezésekkel, mint teleregény. Tény, hogy az ügyész által megírt vádiratot jellemezte teleregényként, de azért azt mégiscsak elfogadhatjuk konszenzusosan, hogy az ügyészség része az igazságszolgáltatásnak. Emlékeztetőül:

- Mit gondol az ellenzék szerepéről, illetve a kormánypártok és az ellenzék jövőbeni kapcsolatáról Orosházán azok után, hogy a legutóbbi időközi önkormányzati választáson az 1. sz. választókörzetben ellenzéki győzelem született?

- Gyöngyike (Tóth Zoltánné – volt önk. képviselő) az elmúlt időszakban nagyon magasra tette minden szempontból a mércét. Kétségeim vannak afelől, hogy egy olyan ember, aki azt nyilatkozza, hogy nem akar politikussá válni, az hogyan fogja akárcsak megközelíteni és hatékonyan ellátni körzetének érdekeinek a képviseletét.

Természetesen a választók akaratát tudomásul vesszük, a konstruktív együttműködésre készen állunk, és a Gyöngyike által megkezdett munkát folytatjuk.

Nem teljesen értjük, hogy a politikusi lét hogyan s miként függ össze azzal, hogy milyen módon képviseli valaki a saját körzetét, ahol bizalmat szavaztak neki a választók. Politikusnak és képviselőnek lenni nem egy és ugyanaz, bár a kettő egybe eshet. Továbbá furcsa ez a kijelentés abból a szempontból is, hogy a következő kérdésre adott válaszban Simonka kijelenti, hogy ő sosem akarta politikai karriert. Akkor miért lett politikus? Vagy nem politikus, csak képviselő? Nem értjük.

- Amennyiben nem mond le képviselői mandátumáról, tervezi, hogy 2022-ben újra elindul a választási versenyben a Fidesz-KDNP színeiben?

- Sosem vágytam politikai karrierre, én egy bajban lévő körzet fejlesztésének szinte lehetetlennek tűnő feladatát vállaltam nyolc-tíz évvel ezelőtt, amelyet az is jól példáz, hogy akkoriban a kétszáz kistérségből a miénk volt a harmadik leghátrányosabb helyzetű.

Hiszem, hogy az elmúlt időszakban megkezdett munkánk folytatása hozhatja el az orosházi térség számára a várt fellendülést, hogy én ezt képviselőként vagy sem tudom segíteni, részletkérdés. Ha majd felkérnek, akkor a pártommal, a családommal és támogatóimmal meg fogom beszélni és ezt követően tudok dönteni.

Korrekt válasz, igazából itt pontosan azt kaptuk, amire számítottunk - sem megerősíteni, sem megcáfolni.

- Mire jutottak Orbán Viktorral az exkluzív interjúban említett projektek esetében, mint az orosházi tanuszoda vagy a szentesi út felújítása? Mit várhatnak a választópolgárok ezekben a kérdésekben?”

- Egy-egy ilyen nagyobb volumenű beruházás, mely az itt élők mindennapjait és jövőjét pozitívan befolyásolhatja, hosszú évek munkája, tanulmányok, tervek elkészítése előz meg, majd ezt követően a betárazott szakmailag alátámasztott dokumentumokkal indulok lobbizni, mint ahogy tettem ezt az elmúlt években is. Például az utak tekintetében a Medgyesegyháza felé vezető ún. dinnyés út, valamint Mezőkovácsháza, illetve Tótkomlós irányába vezető útszakaszok felújítása során, ezen kívül a 47-es felújításánál is. A Szentes felé vezető utat is fel fogjuk újítani és az orosházi tanuszodát is választási ígéretünknek megfelelően fel fogjuk építeni Orosháza központjában.

Tehát egy kérdésben konkrét beruházásokról érdeklődtünk, amire megkaptuk, hogy mit végeztek el, de arra egy mondatnyi információt nem kaptunk, hogy hogyan állnak ezek a projektek, milyen időtávon valósulhatnak meg. De az biztos, hogy elkészülnek majd. Egyszer. Talán 2022 márciusára, biztos, ami biztos.

- Mivel az Olvasók nem kaphattak egyértelmű választ arra, hogy egyeztettek-e Orbán Viktorral a folyamatban lévő perről, ezért mi is szeretnénk megkérdezni, és egyértelmű választ kapni arra, hogy egyrészt történt-e politikai egyeztetés a per kapcsán a miniszterelnökkel, és ha igen, annak mi volt az eredménye. Amennyiben nem történt erről egyeztetés, miért nem?”

- Nem tartottuk fontosnak erről egyeztetni, mert korábban már a pártom kinyilvánította, hogy hisznek az ártatlanságomban, és ennyi elég. Sokkal fontosabbnak tartottam, hogy a dél-békésiek által elvárt fejlesztések kapcsán kérjem elnök úr támogatását.

Meglehetősen nyugtalanítónak gondoljuk, hogy Magyarország jelenleg legnagyobb támogatottságú, egyébként kormányzó pártjának a vezetője nem tartja fontosnak, hogy az egyik választókerületi elnököt, egyben országgyűlési képviselőt ilyen komoly vádakkal állította szembe az az ügyészség, amelyet Polt Péter, a Fidesz egyik embere vezet. Ha valóban így van, ahogyan azt a válaszban megfogalmazták, akkor nagyon súlyos gondok lehetnek, mert végső soron rendben van ez a történet. Ha netán beigazolódnának a vádak, vajon akkor sem lesz fontos a pártnak ez az ügy? Kerestünk pártnyilatkozatot arról, hogy nyilvánosan kiállt volna a Fidesz a képviselő ártatlansága mellett, de ilyet nem találtunk. Bónusz: a fidesz.hu-n, ha beütjük a keresésbe, hogy "Simonka", nulla darab találatot kapunk.

- Egyesek szerint a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítványban javarészt az Ön “emberei” ülnek. Mi a célja az alapítványnak és Önnek, ismerőseinek, hozzátartozóinak volt-e bármilyen közvetlen és/vagy partneri, üzleti kapcsolata az alapítvánnyal?”

- A megyében működő minden szervezettel és vezetőivel jó munkakapcsolatom van, velük is.

Örülünk, hogy jó kapcsolatot ápol megyei szervezetekkel a képviselő, de nem az volt a kérdés, hogy milyen kapcsolatot ápol, hanem, hogy neki személyesen, illetve ismerőseinek, hozzátartozóinak van-e, volt-e bármilyen kapcsolata az érintett alapítvánnyal - nem megyei szervezetekkel, hanem konkrétan ezzel az alapítvánnyal.

- Az Országgyűlés honlapja szerint Ön, amióta képviselő, mindösszesen 17 perc 12 másodpercet töltött el parlamenti felszólalással. A legutóbbi felszólalására 2013. június 17-én került sor. Mi az oka ennek a nagyfokú inaktivitásnak?”

- Beszélni mindenki tud, az eredmények a fontosak és a beváltott ígéretek! A dél-békésiek számára is fontos az ország költségvetése, a törvényalkotási viták, de találkozva velük – elmondásuk alapján – sokkal fontosabbnak tartják, hogy végre rendbe tegyük az iskoláinkat, orvosi rendelőinket, úthálózatainkat, stb. Ezeket nem a Parlamentben, hanem a hivatalokban, minisztériumokban intéztem az elmúlt években és állítom, hogy olyan hatékonysággal, amilyenre ezidáig ebben a körzetben még nem volt példa.

Tehát akkor ebből gondolhatja az egyszeri választópolgár, hogy a parlamenti munka az felesleges, és csak szavazni kell bejárni? Eredeztethető-e az a gondolat a fentiekből, hogy az a Fideszses képviselő, aki sokszor szólal fel, nem végzi valójában rendesen a munkáját? Továbbá azt sem értjük, hogy milyen egzakt adatok alapján jelenti ki a képviselő, hogy az ő hatékonysága túlszárnyal bármit. 

- Mit gondol a Magyar Narancs Online cikkében leírtakról, amelyek a tulajdonviszonyait firtatják?”

- Nagyon sajnálom, de én nem olvasom a Magyar Narancsot, az ott található cikkek egy bértollnok, fizetett politikus tollából származnak, akinek a célja a valóság elferdítése és az én politikai lejáratásom.

Hangyányit boldogabbak lettünk volna, ha az Oroscafé az érintett cikket is belinkelni, hogy az érdeklődők tudják, hogy pontosan melyik cikkről van szó, hiszen azt is csatoltuk a kérdésünkhöz. Innen nézve meglehetősen arcátlan azt állítani, hogy a képviselő nem olvas Magyar Narancsot - erre vonatkozóan nem volt elvárásunk, sejtésünk igen -, holott ebben az egy esetben kivételt tehetett volna, hogy érdemi választ kapjanak az érdeklődők. Természetesen nem kaptunk, csak politikai kommunikációs panelt ismét.

- Ön mit gondol a térség vasúti hálózatáról, és egyáltalán a tömegközlekedés állapotáról? Mit tart a legfontosabb teendőnek a tömegközlekedés dél-békési fejlesztése kapcsán, és mit tett Ön azért az elmúlt 9 és fél évben, hogy az utazóközönség minőségi szolgáltatást tudjon igénybe venni a mindennapok során?

- Kezdjük az elején, először is rendbe kell tennünk az ötven éve elhanyagolt közút-hálózatunkat és vasúti vonalakat. A képviselőségem idején többet tettünk ennek érdekében, mint előtte ötven év alatt. A kormánnyal közösen dolgozunk egész Magyarország tömegközlekedésének átszervezésén, ez egy nagyon komoly munka és nem lehet ad-hoc jelleggel hozzányúlni. Ismerjük a problémát és dolgozunk a megoldásán.

Kezdjük az elején, de hol a vége? Mik a konkrétumok? A képviselő maga, személy szerint hogy látja a jelenlegi infrastruktúrát, közlekedésszervezést, kihasználtságot, utaselégedettséget? Személy szerint mit tart a legfőbb prioritásnak konkrétan? Sajnáljuk, de ezt a választ lehetetlen elfogadni.

- Ön szerint hogyan javítható a térség egészségügyi helyzete annak fényében, hogy a kormányzat jelentős egészségügyi reformra készül?

- Amikor országgyűlési képviselő lettem, azt tapasztaltam, hogy a településeinken az orvosi rendelők, mentőállomások, ügyeleti rendszerek és a kórház fennmaradása, működése romokban hever. A Calendula tervben szakértőkkel közösen kidolgozunk egy koncepciót, melynek köszönhetően az elmúlt években is jól látható volt, hogy a háziorvosi és fogorvosi rendelők sorra újulnak meg. Időben kiérkező segítség érdekében új mentőállomást építettünk Tótkomolósra, felújítottuk a mezőkovácsházi és orosházi állomást. Legkorszerűbb mentőautók és eszközöket szereztünk be.

Az Orosházi Kórház az igényelt eszközöket megkapta, a működési anomáliákat jeleztem az illetékes szakhatóságok számára, segítséget kértem az intézmény működtetése érdekében csakúgy, mint az ügyeleti rendszer fejlesztése érdekében. Ezek jelenleg folyamatban lévő ügyek, melynek köszönhetően az elmúlt pár évben a helyi vezetőkkel és szakemberekkel próbáltuk pótolni harminc-negyven év adósságát és olyan fejlesztéseket több milliárdos nagyságrendben megvalósítani, amiben munkánk kezdetekor rajtam kívül csak nagyon kevesen hittek.

Sajnos ismét nem a kérdésre kaptunk választ, hanem arra, hogy mi történt a múltban, és hogy mekkora erőfeszítés volt mindez. Értjük mi, hogy politikus az interjúalany, de igazán nem teszünk fel bonyolult kérdéseket, cserébe olyanokat, amelyek a választópolgárokat nap mint nap érintik, és hatással van az életükre. Sajnos az adófizetők, akik többek között az egészségügyre is költenek adóforintok formájában, nem lettek okosabbak a bejelentett egészségügyi reform lehetséges, a térséget érintő hatásairól.

- Az elmúlt 9 és fél év óta, amióta Ön képviselő, melyik az az öt fejlesztés, amelyre Ön személy szerint a legbüszkébb?”

- Kivétel nélkül mindegyikre nagyon büszke vagyok. Nem tudom van-e még példa arra, hogy minden választási ígéretünket képesek vagyunk betartani, és a körzetünkben történő több ezer fejlesztést, melyben természetesen mindenkinek a közvetlen környezetének a korszerűsítése a legfontosabb. Soha nem látott eredményeket értünk el az oktatási intézmények korszerűsítésben, az úthálózatok felújítása területén vagy az egészségügyi, kulturális, illetve szociális intézmények rendbetételével. Nagyon fontosnak tartom, hogy településeinken megvalósuljanak a zöldváros, illetve zöldtelepülés programok, melyekkel egészséges és szép környezetet hagyhatunk gyermekeinkre.

Ez az eredmény a közös munka gyümölcse, hiszen a Calendula tervben kidolgozott, majd az általam kilobbizott – ha úgy tetszik sokak érdekével szemben kiharcolt – dél-békési eredményeket, fejlesztéseket működtetni, fenntartani a megfelelő szakemberek nélkül nem lehetne. A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy képesek voltunk egyesíteni erőforrásainkat, és ma már kitörtünk a mellőzött szerepből és tényezővé váltunk megye-, és régiószerte. Még pár évvel ezelőtt meg sem hívtak minket az egyeztetésekre, a fejünk felett a mi rovásunkra hoztak döntéseket, ha úgy tetszik a nekünk járó források más településeket építettek, szépítettek mára már elképzelhetetlen, hogy a megkérdezésünk nélkül hozzanak döntéseket. Egy barátom szokta idézni: “Aki nincs meghívva a vacsora asztalhoz, az ne csodálkozzon, ha az étlapra kerül”. Határozott kiállással, komoly csatákat vívva kiérdemeltük, hogy Dél-Békés ma már nem mellőzött és kivívtuk az elismerését sokaknak, akik ma már velünk közösen tervezik fejlesztési koncepciójukat, melyben számunkra az elsődleges és legfontosabb, hogy a településeink megtartó ereje továbbra is egyben tudja tartani közösségünket fiataljaink itthon tartása érdekében. Fejlesztéseink jelentős része ebben segít, mindamellett szem előtt tartjuk, hogy minden generáció számára élhetőbb Dél-Békést teremtsünk.

Már csak azt nem értjük, hogy miként lehetséges a térség elöregedése, az elvándorlás növekedése. Biztosan minden ennyire klassz?

- Hajlandó interjút adni az Ön által ellenzékinek titulált sajtóorgánumoknak is?

- Igen, egy hete folyamatosan állok rendelkezésre mindenki számára, azért nem korábban, mert a bírósági tárgyalást megelőzően ezt nem tehettem meg. Az ellenzéki média számára is nyilatkoztam számtalanszor. Sajnos a velem készített felvételeiket saját előre elkészített kereteikbe helyezik, mely szinte minden alkalommal nélkülözi a tényszerű alapokat, viszont hűen tükrözi ellenzéki beállítottságukat.

Ehhez csak szeretnénk idézni a hvg.hu cikkének a végét, amiből kiderül a hajlandóság foka:

Bár a felvételen azt állítja a politikus, hogy a háromnapos tortúra után fellélegzett, és mindenkinek ad interjút, a hvg.hu munkatársának nem sikerült felvenni vele a kapcsolatot, pedig napok óta rendre teszünk erre kísérletet.

Mindenesetre nagyon várjuk, hogy olvashassunk interjúkat a különféle sajtótermékekben. Na persze, egy rendes, tisztességes interjút alákérdezés nélkül.

- Amennyiben végül a független magyar bíróság mégis elmarasztaló ítéletet hozna a folyamatban lévő perben, hogyan értelmezhetik a választópolgárok azt a kijelentést, hogy “mi nem csináltunk semmit másképp, mint az országban mindenki más”? Ebben az esetben teoretikusan kijelenthető, hogy lehetségesek hasonló ügyek az ország más térségeiben is?”

- Hiszünk a független magyar bíróságban, és hogy kiderül az igazság és felmentenek minket.

Köszönjük szépen az újabb panelt lezárásnak, de nem az volt a kérdés, hanem az, amire már nagyon sokan ráharaptak az "exkluzív" interjú óta. Sejtettük, hogy itt sem fogunk érdemi választ kapni.

A magunk részéről köszönjük a lehetőséget az Oroscafé-nak, hogy feltehettük kérdéseinket, és köszönjük Simonka Györgynek a megtisztelő, olykor zéró információtartalommal rendelkező válaszokat.

Egyszer azért szeretnénk megnézni egy olyan, hasonló online interjút, ahol élő közvetítés is van, és akár menet közben is bedobhatóak kérdések. Nem baj, az Oroscafé-nak még rengeteg lehetősége van. Ha pedig nem használja ki, akkor majd valaki más remélhetőleg megteszi.

Köszönjük a figyelmet!