Orosházán régóta fontos téma a népesség megtartása, illetve az elvándorlás. A két téma szorosan összefügg, hiszen a népességmegtartás képességét mutatja az elvándorlás mértéke, és az aktuális lakosságszám alakulása.

Vegyük csak szemügyre, hogy álltak a számok a rendszerváltás óta:

• 1990: 34.526 fő
• 2001: 31.764 fő
• 2011: 29.081 fő
• 2015: 28.356 fő
• 2017: 29.087 fő
• 2018: 28.744 fő
• 2019: 28.674 fő

Vizuálisan:

forrás

A rendszerváltás óta gyakörlatilag nagyságrendileg 5.800 Fővel csökkent a város népessége, ebben minden oldal és mindegyik politikus sáros.

Mindenesetre minden új vezetésnek meg van a lehetősége, hogy megállítsa a folyamatot, így tehát kérdés az, hogy 2017 óta miért csökkenhetett ismét a város népessége, mközben 2015-17 között sikerült megállítani a fogyást. Viszont ennek a bejegyzésnek nem célja, hogy az okokat vizsgálja empirikus adatok hiányában.

A bejegyzésnek sokkal inkább célja azt vizsgálni, hogy a város miként készült fel a klímaváltozásra, amely immár nyilvánvaló tény, és vérmérséklet szerint klímakatasztrófának is tekinthető.

Napjainkban számos újságcikk és tudományos munka foglalkozik a globális klímaváltozás hatásaival. Tavaly szeptember 28-án az Index.hu terjedelmes cikket szánt az MTA Csillagászati és Földtudományi Központ Földrajztudományi Intézet által elkészített új atlaszról.

A cikkben számos megállapítást találni, ami Békés megyeére vonatkozik, ezek közül néhány:

...Szeged helyett valójában a Viharsarok, vagy akkor már Békéscsaba a napfény városa (>évi 2150 napfényes óra).

...bár a hatvanas-hetvenes években is még csak nagyon kis területek tartoztak a nálunk legszélsőségesebb, meleg-száraznak nevezett éghajlati körzetbe, ma már vagy az ország fele, az Alföld nagy része így jellemezhető.

A magyar szakértők szerint nincs olyan hazai táj, ahol a várható éghajlatváltozás ne fenyegetné számottevő mértékben a jelenlegi természetközeli élőhelyek, erdőségek, szántóföldi kultúrák növényzetét.

Álljon itt egy kép az atlaszból, ami az évi középhőmérséklet várható változását is bemutatja:

Az idézetek és a képek alapján sem számíthatunk fényes jövőre a megyében, így a városban sem. Bizonyára sokan tapasztalták meg évről évre az egyre elviselhetetlenebb kánikula hatásait. Képzeljék, mi lesz a következő 30 évben...

Ennek kapcsán úgy gondoltuk, utánanézünk a város környezetvédelmi stratégiájának, amelyet a google segítségével meg is találtunk. A stratégia, vagyis program 2010 óta nem került frissítésre, miközben a klímaváltozás évről évre érezteti hatását. Tény, hogy a vonatkozó 1995. évi LIII. törvény - a környezet védelmének általános szabályairól - 48/B. § (4) bekezdése szerint:

A területi környezetvédelmi programot szükség szerint, de legalább a Program megújítását, illetve felülvizsgálatát követően - a 48/A. § (2) bekezdésének figyelembevételével - felül kell vizsgálni.

Ez a bekezdés igencsak megengedő, tekintettel arra, hogy a 2008-as módosítás előtt a programokat kétévente felül kellett vizsgálni.

Jól jellemzi a városvezetést, hogy mennyire tekinti az önkormányzat prioritásnak a környezetvédelmet - 2010-ig még működött Környezetvédelmi, Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság, ami utoljára 2010. szeptember 16-án ülésezett, azóta ez a bizottság nem létezik. Mindenféle környezetvédelmi üggyel a Hivatalban egy ügyintéző foglalkozik a Városüzemeltetési Csoporton belül, továbbá a választásokig a Társadalmi Kapcsolatok BIzottsága hatáskörébe tartoztak környezetvédelmi kérdések. Mivel az alakuló ülés óta a városi honlap önkormányzatra vonkatozó részei nem kerültek frissítésre, és az ülés jegyzőkönyve nem érhető el, így egyelőre nem tudjuk, hogy milyen módon kíván foglalkozni a helyi politka a környezetvédelem és klímaváltozás kérdésével.

Tehát a kérdéseink az új vezetéshez:

• Miért nem került frissítésre 2010 óta a környezetvédelmi programja?
• Várható-e, hogy az új önkormányzati ciklusban frissítésre kerül a környezetvédelmi program figyelembe véve a klímaváltozás várható hatásait? Ha nem, miért nem?
• Hogyan tervezi kezelni a város a klímaváltozás hatásait?
• Milyen ellenlépéseket tesz/készül tenni a város a klímaváltozás mérséklésére?
• Tervezik-e felmérni a vállalkozások és a lakosság károsanyag-kibocsátását annak érdekében, hogy azt csökkentő intézkedéseket hozzanak? Ha nem, miért nem?
• Tervezik-e kihirdetni a klímavészhelyzet számos hazai és európai városhoz hasonlóan, ezzel felhívva a figyelmet a várható veszélyekre, amelyek a várost és egyúttal a megyét is fenyegetik? Ha nem, miért nem?
• Tervezik-e az önkormányzatnál különálló csapat/csoport létrehozását a környezetvédelmi ügyek vitelére, képviseletére? Ha nem, miért nem?

És kérdéseink a képviselőkhöz politikai oldaltól függetlenül:

• Tervezik-e a frakciók a téma napirenden tartását az önkormányzat testületi ülésein?
• Mit gondolnak a frakciók, az a mögött álló pártok helyi szervezetei a klímaváltozás helyi hatásairól és a helyi környezetvédelemről?
• Milyen előterjesztéseket terveznek benyújtani a környezetvédelem és az éghajlatváltozás témakörében?

Úgy gondoljuk, ezek égető kérdések egyrészt a népesség megtartása kapcsán, és számos más perspektíva kapcsán is, mint pl. helyi gazdaság (különösen a mezőgazdaság), egészségügyi kockázatok, egyéni- és tömegközlekedési szokások változása.

És még sorolhatnánk a mindennapi életre gyakorolt várható hatásokat, amelyekkel a városvezetésnek (és a megyének is) foglalkoznia kell. Reményekkel teli várjuk a fejleményeket!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg barátaiddal is!