Orosházi Sztorik

Orosházi Sztorik

Szegedi a megyében

2019. november 24. - oroshazisztori

Van itt egy érdekes dolog, ami érinti Orosházát is, ám megyei szintű eseményről van szó. Hála a megyei Momentumnak élőben láthatták az érdeklődők az ülést, így tudunk erről írni a jegyzőkönyv megjelenése előtt.

A Békés Megyei Közgyűlés november 21-i ülésének 3. napirendi pontja szerint megválasztották a Közgyűlés képviselő és nem képviselő alelnökét. Zalai Mihály (Fidesz-KDNP, a Közgyűlés elnöke) alelnöknek Szegedi Balázst javasolta a képviselők közül. Őszintén - hányan hallottátok már ezt a nevet eddig?

Szegedi Balázs (középen) az eskü szövegát mondja, Zalai Mihály (jobbról)
a kép közepén Szegedi Balázs (forrás: magyarnarancs.hu)

Önmagában ennek semmi hírértéke nem lenne, hiszen a megyei közgyűlések nem bírnak már akkora jelentőséggel, mint az önkormányzatok vagy az országgyűlés, viszont tökéletes játszótér hatalmi játszmáknak - emiatt döngette a mellét a Fidesz-KDNP az önkormányzati választások eredményeire, hszen a közgyűlésekben igen jelentős többséget kaptak. Van egy nagyon fontos aspektusa a megyei önkormányzatoknak, méghozzá, hogy feladatköreik között megtalálhatóak területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési feladatok.

Szegedi Balázs a Fidesz-KDNP listájáról jutott be a második helyről a Közgyűlésbe. Szegedi az alelnökjelöltség elfogadása után bemutatkozott a képviselőknek, 37 éves, két gyermek édesapja, pedagógus végzettségű, de folytatott tanulmányokat közművelődés, mezőgazdaság, vidékfejlesztés, és a turizmus területén is. Kiemelte, hogy 12 éve szolgálja a Békés megyeieket az Országgyűlés Hivatalában, és ezt a tapasztalatot felhasználva munkálkodna tovább a Közgyűlés alelnökeként. 

Eddig ez mind rendben is volna, de egy apróság kimaradt a bemutatkozóból, amire Sebők Éva (Momentum), az orosházi önkormányzat és a megyei közgyűlés képviselője a bemutatkozó után feltett egy direkt kérdést, miszerint:

Mettől meddig volt Simonka György kabinetfőnöke?

Kis hezitálás után megkapja az egyszeri választópolgár a némi bizonytalansággal terhelt választ: 2010-től 2018-ig. Tehát kiderült ezzel, hogy az alelnök személye szorosan kapcsolódik ahhoz a Simonka Györgyhöz, akire - mint az ismert - 8 és fél évet kért az Ügyészség jelentős költségvetési csalás gyanúja miatt.

Sebők Éva képviselő tovább forszírozta a kérdést Zalai Mihály elnöknél, miszerint nem vet-e rossz fényt a megyére az alelnökjelölt személye az ismert eljárások fényében, amire az elnök azt kérdezte, hogy milyen eljárások vannak Szegedi Balázzsal kapcsolatban. Amikor a Momentum képviselője jelezte, hogy aggályos Simonkához közeli embert pozícióba választani, Zalai csak azzal reagált, hogy a képviselő nem válaszolt a kérdésére. Ezután előjött a már fent említett ütőkártya, hogy a Fidesz-KDNP közmegítélése jól dokumentált a választási eredmények tükrében - itt vélhetően a megyére utal az elnök, azonban nem lenne szabad elfeledni azt a tényt, hogy számos településen vereséget szenvedett a Fidesz-KDNP, például Tótkomolóson, ahol meglehetősen hosszú ideig volt Fidesz a helyi kormányzó párt.

Dr. Szabó Ervin (Jobbik) Sebők Évához csatlakozva jelezte, hogy szégyen a testületre nézve, ha Szegedi Balázs személyében megválasztásra kerül az alelnök.

Mucsi András (Fidesz-KDNP) hozzászólásában rávilágít arra, hogy dr. Szabó Ervin a frusztrációját azért adja ki az ülésen, mert 2018-ban Simonka Györgytől kapott ki az országgyűlési választásokon, és mivel Simonka György megnyerte a választást, akkor nincs itt semmi látnivaló, és nincs negatív megítélés. Egy újabb ütőkártya - az ártatlanság vélelme, ez megilleti Simonkát is. És egyébként se transzformáljunk át egy országgyűlési képviselővel kapcsolatos problémát egy megyei képviselőre...

Végül Szegedi Balázs is reagál az ellenzéki hozzászólásokra:

  • A Momentum hogy képes kifogásolni bármit is, miközben folyik ellene egy NAV-eljárás?
  • Dr. Szabó Ervin egy vesztes ember, hiszen Szegedi Balázs már többször segített embereknek megvernie őt választásokon, így megérti a frusztrációt
  • Szegedi Balázs ellen nem folyik nyomozás, egyetlen eljárásban sem érintett, és egyébként sem dolgozik már együtt Simonkával, hanem már Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP országgyűlési képviselő) mellett
  • Az elmúlt 12 évben a törvények betartása mellett, megfelelő szakmaisággal végezte a munkáját - ez Dr. Szabó Ervinről nem mondható el szerinte, így az tartson önvizsgálatot

Ezután mindkét ellenzéki képviselő szót kért "ügyrendben", mivel az alelnökjelölt hozzászólása mindkettejüket érintette, ám Zalai Mihály elvette a szót, mert nem ügyrendi kérdésben akartak hozzászólni.

Tolnai Péter (Fidesz-KDNP) az ellenzék a megyegyűlésbe is be akarja hozni a parlamenti anarchiát és olyan embert akarnak besározni, aki ellen nincs vád (de van). Szerinte ennél sokkal súlyosabb az, hogy a Momentum hazaáruló, mert Romániában nem a magyar elnökjelöltet támogatja a választásokon, így nincs erkölcsi alapja, hogy egyáltalán megszólaljon.

"Az ellenzék csak cirkuszt akar, mert nincs mondanivalója, programja, csak a balhé". 

Mindkét ellenzéki képviselő reagál, de Zalai elnök úr megszakítja dr. Szabó Ervint, hogy hozzászólásában legyen tekintettel a közgyűlés méltóságára, és ne sértegessen senkit. Ez a kérés Orosházához hasonlóan, úgy tűnik, hogy a megyegyűlésben is csak az ellenzékre vonatkozik a kettős mérce klasszikus szabályiat alkalmazva - a hazaárulózás, és az ellenzék képviselőinek minősítése természetesen belefér az úgynevezett méltóságba.

A vita folytatódott, amiről többet itt most nem írnánk, mert jellemzően a személyeskedés volt a fő irányvonal, végül 2 perc szünetbe fulladt a vita, mivel Zalai Mihály nem akarta megadni a szót dr. Szabó Ervinnek, aki szerint neki meg kellett volna kapnia a hozzászólás lehetőségét, hiszen személyét érintő hozzászólás hangzott el (konkrétan bohócnak nevezték), ezt viszont az elnök nem hallotta, illetve nem így ítélte meg (mikor melyik érv hangzott el).

Végül a közgyűlés megszavazta alelnöknek Szegedi Balázst 9 igen 5 nem arányban (ketten nem mondtak véleményt, egy képviselő pedig nem vett részt az ülésen - a szavazás titkos volt). Az (egykor) Simonka-közeli alelnök havi illetménye 628.250 Ft és 94.238 Ft költségtérítés, ami jogszabály szerint a lehetséges minimum összeg.

A magunk részéről nem feltétlenül azt tartjuk aggályosnak, hogy ki lett a megyei közgyűlés alelnöke, hanem azt a kockázatot, amit a személye hordoz azzal, hogy annak az országgyűlési képviselőnek volt 8 évig a kabinetfőnöke, akitől az Országgyűlés megvonta a mentelmi jogát és akire a miniszterelnökkel jó barátságot ápoló Polt Péter vezette ügyészség 8,5 év letöltendő börtönbüntetést kért. Természetesen a kormányzó pártoknál sosem lehet tudni egy ilyen ügy végkimenetelét, bár egy eset kapcsán végül Mengyi Rolandot négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték másodfokon.

Végtelenül kíváncsiak vagyunk, mekkora gőzerővel folynak majd a tárgyalások, és milyen eredménnyel zárulnak ezek. Kiváltképp kíváncsiak vagyunk az időzítésre, ugyanis nem akarunk abba az álnaív helyzetbe kerülni, hogy azt gondoljuk, nincs a Fidesznek ebben is stratégiája. A parlamenti kétharmad kettő képviselőn múlik - 133 fő a jelenlegi többség, 131-től nincs kétharmad -, ha ebből kiesik Simonka György, akkor már pengeélen táncol majd ez a bizonyos kétharmad, és a következő választásig még van két és fél év. Rizikós számok ezek a Fidesznél, így érthető, ha erre vonatkozóan van már stratégia.

És ne felejtsük el, sokszor volt már olyan, hogy bírósági szakaszban kerültek elő újabb bizonyítékok egyes esetekre, ilyen formán - természetesen az ártatlanság vélelme mellett - bármikor lehet valaki újabb gyanúsított. Az alelnök személyében ez egy lehetséges (elméleti!) kockázat.

Ha egy normális országban élnénk, akkor egy normális közgyűlés nem vállalna közösséget olyasvalakivel, akinek szoros kapcsolata volt egy nagyon súlyos váddal megilletett emberrel. Ez normális esetben szintén egy kockázat lenne, hiszen például egy uniós pályázatnál akár jelentős kockázat lehetne egyfajta összeférhetetlenség is, de ez szigorúan praktikus oldalról gondoljuk így. A magunk részéről jelentős kockázatként értékelnénk egy pályázat elbírálásánál, hogy kiknek lehet hozzáférése uniós forrásokhoz, még akkor is, ha az illető konkrét lehetséges bűncselekményben nem érintett, de egy-egy bűncselekményben vélhetően érintett emberrel szoros munka-/baráti kapcsolatot ápolt.

Ez a megyei döntés véleményünk szerint kockázatos, és csak bízni tudunk benne, hogy ez a kockázat nagyon alacsony lesz. A lehetőség és a feladat adott, remek idő a bizonyításra, hogy a volt kabinetfőnök már eltávolodott Simonka Györgytől.

A bejegyzés trackback címe:

https://oroshazisztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr4015322760

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása